|
Természetvédelemi célú programjaink
Természetvédelmi
kutatómunka több területen
o Szévíz-Principális völgy
o Kis-Balaton
o Balaton
o Mórichelyi-halastavak
Madárgyűrűző tábor Pölöskén
Először
2007 októberében tartottunk egy 3 napos madárgyűrűzést a pölöskei
horgásztó mellett. Azóta még 2 alkalommal voltunk ott hasonló céllal,
2008 májusában egy hosszú hétvégét és októberben 1 hetet.
Eddig több
mint 600 egyedet fogtunk a területen, amik 45 fajhoz tartoztak, változó
mennyiségű (9-13) 12 méteres függönyhálóval.
A sok cinege, mezei
veréb, csilpcsalp füzike és poszáta fajokon túl,
több más érdekességet is sikerült befogni, majd jelölés után elengedni.
Ilyenek a karvaly (Accipiter nisus), az erdei fülesbagoly (Asio
otus), a jégmadár (Alcedo atthis), a hamvas küllő (Picus
canus), a hegyi fakusz (Certhia familiaris) vagy a szajkó (Garrulus
glandarius).
Kimagaslóan a
legizgalmasabb a 2008. október 14.-én fogott, Magyarországra új erdei
sármány (Emberiza rustica).
Az elkövetkezőkben
egyre gyakrabban tervezzük a vonulás kutatást a területen,
szakkörösöknek mindenképpen lesz itt tábor.
Az
eddigi és a remélt jövőbeni támogatást megköszönjük a Pölöskei
Horgászegyesületnek, és a gyűrűzőknek Domján Andrásnak és Kancsal
Bélának.
(A pölöskei
táborról a Galériában láthatnak fényképeket.)
Harlekinkatica
és poszméh monitoring
Rövidtávú terveink
között szerepel különböző természetvédelmi monitorozó rendszerek
létrehozása.
Célunk egyrészt a hazai poszméhfajok, mint kiemelten fontos beporzók,
feltérképezése és védelme, valamint az invazív harlekinkatica
monitorozása és ezzel egyidejűleg a hazai katicafajok védelme.
Harlekinkatica
Projekt (folyamatban)
 A
Kelet-Ázsiában őshonos harlekinkaticát (Harmonia axyridis)
természetes ellenségként alkalmazzák üvegházakban és szabadföldi
mezőgazdasági kultúrákban a levéltetvek visszaszorítására.
Mára
azonban számos országban meghonosodott, és az őshonos katicafaunát
veszélyeztető invazív fajjá vált, amelynek elterjedési területe egyre
növekszik.
Káros hatása részben közvetlen: ősszel megrágja a gyümölcsöket (almát,
körtét, szőlőt), illetve a szőlőfürtöket ellepő egyedekből a préselés
során keserű ízű alkaloidák jutnak a mustba.
Telelőhelyet
keresve nagy
tömegben szállja meg a lakásokat.
Lényegesen nagyobb
azonban az
ökoszisztémákat érintő közvetett negatív hatása, mivel agresszív
előrenyomulása miatt az őshonos katicabogárfajok állományai súlyos
hátrányba kerülnek vele szemben.
Hazánkban 2008-ban találták meg először. Monitorozása, majd esetleges
terjedése estén a visszaszorítására tett intézkedések
elengedhetetlennek tűnnek.
Egy, a nagyközönséget is bevonó monitorozó rendszer rengeteg
információval szolgálhat a faj hazai terjedéséről.
A magyarországi elterjedés megakadályozásához gyors, szervezett
kutatásra, széleskörű felvilágosításra van szükség.
Dongó Program
(tervezett)
 Aktualitását az adja, hogy – a világon mindenütt egyre nagyobb
méreteket öltő háziméh-pusztulás mellett – a méhek rokonságába tartozó
poszméhek állománynagysága is jelentős mértékben csökkent az utóbbi
évtizedben, mind Európában, mind pedig Amerikában.
A csökkenés okát
máig sok országban kutatják, de a legvalószínűbb okoknak a
peszticid-túlhasználatot és a klímaváltozást tartják a kutatók.
A poszméhek különleges jelentősége többek között abban rejlik, hogy
vannak növényfajok, amelyek megporzását (virágjuk felépítése miatt) a
háziméhek és vadméhek nem tudják elvégezni.
A hártyásszárnyúak e
három csoportja végzi az összes gyümölcsfánk, a lóhere, a szója, a
hagy-ma és még számtalan, mindennapi életünkből nélkülözhetetlen zöldség
megtermékenyítését.
Mezőgazdasági értékük, pótolhatatlan szerepük a természetes
ökoszisztémákban, a klímaváltozás-monitorozásban betöltött jelentőségük,
valamint a többi európai országból kimutatott faj- és
egyedszámcsökkenésük a poszméhek alapos hazai kutatását mind égetőbb
fontosságúvá teszi.
Az eddigi kutatások alapján a hazánkban előforduló 31 poszméh- és
álposzméhfaj közül 3 teljesen kipusztultnak, 12 ritkának és további 9
közepesen ritkának tekinthető.
A fenti adatok szintén a csoport folyamatos és nagyszabású monitoring
programjának beindítása mellett érvelnek.
A Dongó Program célja:
• a hazai poszméhfajok rendszeres és hosszútávú monitorozásának,
figyelőszolgálatának megszervezése
• az összegyűlt adatokból nyilvános adatbázis létrehozása
• a fajok veszélyeztetettségének megállapítása
• javaslat készítése a veszélyeztetett fajok természetvédelmi
kezelésére
• széles rétegek megismertetése e hasznos rovarokkal és a védelmüket
segítő módszerekkel
• a poszméhek felhasználása biológiai indikátorként a klímaváltozás
és peszticidszennyezés mértékének vizsgálatára
Jogszabályelőkészítések
Erdőtörvény-módosítás
véleményezése
Az erdőről és az erdő védelméről szóló, jelenleg hatályos 1996. évi LIV.
törvény küszöbön álló módosítása során más, zöld civil szervezetekkel
(WWF, Palocsa Egyesület, Védegylet) együtt részt vettünk a
törvénytervezet véleményezésében 2008. őszén. Ennek során felhívtuk a
figyelmet a tervezet hiányosságaira, a természeti értékeket
veszélyeztető elképzelésekre, ill. zövegszerű javaslatokat tettünk az
erdő védelmét és fenntartását jobban szolgáló szabályozásra.
Sajnálatos módon
javaslataink figyelembe vételéről nem kaptunk visszajelzést, sem érdemi
kritikát az FVM részéről, emiatt valószínűsíthető, hogy azok egyáltalán
nem kerültek mérlegelésre. A törvénymódosítás további szakaszaiban is
képviselni kívánjuk véleményünket az erdők védelmében.
További fotókat itt
láthatnak: http://picasaweb.google.hu/domberdo
|
