Próbáljuk oltani a tüzet, csak az a baj,
hogy olajjal – hívják fel a figyelmet a természetvédő szervezetek. A
klímaváltozás jeleit ma már nap, mint nap tapasztalhatjuk, de nem sokat teszünk
okai ellen: tovább dübörög a termelés és a fogyasztás, sokszor fölöslegesen
pazaroljuk az energiát és feleslegesen költjük a pénzünket. Ezt a túlfogyasztással
és társadalmi igazságtalanságokkal terhelt gazdaságszerkezetet akarja
megújítani a Magyar Természetvédők Szövetségének kezdeményezésére elkészült,
525 civilszervezet támogatta klímatörvény-tervezet.
A tervezet szerint
a kecske is jóllakna és a káposzta is megmaradna. A klímatörvény ugyanis nem
fékezné, hanem élénkítené a gazdaságot, új munkahelyeket hozna létre. A törvény
nemcsak környezetvédelmi szempontból jelentős: a cél, hogy segítse a magyar
gazdaság megújulását, csökkentse az energiafüggőséget, mérsékelje a társadalmi
különbségeket, munkahelyeket teremtsen.
A változások
elindítására a hazai üvegházgáz-kibocsátást 2020-ig a mai szint negyedével,
2050-ig háromnegyedével kellene csökkenteni, a tudománnyal összhangban. Ennek
segítésére nemzeti éghajlatvédelmi alapot kell létrehozni, amely a lakosság,
kis-és középvállalkozások, intézmények számára kamatmentesen, teljes egészében
visszatérülő kölcsönt nyújt energiatakarékossági és megújuló energiás
beruházásokhoz. A tervezet azt is kimondja, hogy Magyarország zöldterülete nem
csökkenthető tovább, és pénzt áldozna a diákok és a lakosság éghajlatvédelmi
szemléletformálására is – ezeket a nem kis célokat foglalja magában a Magyar
Természetvédők Szövetsége által kezdeményezett, egyeztetésre nyitott
klímatörvény tervezet.
Magyarország
kiszolgáltatott: kőolajból, szénből és földgázból sem önellátó, egyre nagyobb
arányban importál, ezért sürgősen lépnie kell, hogy szabaduljon a fosszilis
energiafüggés szorításából. A kőolaj árak várható növekedése miatt mindenkinek érdeke,
hogy az ország csökkentse a fosszilis energiafelhasználást.
Sokszor azonban
éppen azok nem takarékoskodnak, akiknek a leginkább kellene, mert nincs pénzük spórolni.
Ahogy régen mondtuk: szegény ember kétszer fizet. Az éghajlatvédelmi
kerettörvény olyan támogató rendszereket hoz létre, amelyek a lakosság széles
rétegeinek, a legszegényebbeknek is lehetőséget kínálnak a pénz- és energiatakarékos
beruházásokhoz.