Próbáljuk oltani a tüzet, csak az a baj,
hogy olajjal – hívják fel a figyelmet a természetvédő szervezetek. A
klímaváltozás jeleit ma már nap, mint nap tapasztalhatjuk, de nem sokat teszünk
okai ellen: tovább dübörög a termelés és a fogyasztás, sokszor fölöslegesen
pazaroljuk az energiát és feleslegesen költjük a pénzünket. Ezt a túlfogyasztással
és társadalmi igazságtalanságokkal terhelt gazdaságszerkezetet akarja
megújítani a Magyar Természetvédők Szövetségének kezdeményezésére elkészült,
525 civilszervezet támogatta klímatörvény-tervezet.
Az idei évben lezárásra kerûlt az a környezeti nevelési program, amely a zalaegerszegi és nagykanizsai CSAO (Családok Átmeneti Otthona) gondozásában levõ gyerekek számára indúlt.
Egyesületünk segítségével eljuthattak a gyerekek a
megye számos pontjára és megismerhettek számukra eddig ismeretlen helyszíneket,
mûemlékeket. Olyan élményekhez és ismeretekhez juthattak hozzá, amelyek társaik
számára elérhetõ, sõt, gyakran természetesnek tûnik, de számukra jutalom és egy
életre szóló élmény. Megismerhették a megye kulturális és természeti értékeit,
bejárhatták Zala jellegzetes élõhelyeit és felfedezhették az itt élõ állat és
növényvilágot.
Testközelbõl találkozhattak az Õrség, Göcsej vagy a
Kis-Balaton jellegzetességeivel és õk maguk és részt vehettek számos nem
mindennapi foglalkozáson. Túrázhattak erdei utakon, kaszálókon, dombhátakon
vagy vízfolyások melletti tanösvényeken. Bepillantást nyerhettek a természetes
vizek élõvilágába és a természet sokszínûségébe. Megérinthettek madarakat
gyûrûzésekkor, vagy saját maguk készíthettek agyag edényeket vagy csuhébabákat
kézmûvesek segítségével.
Táborunk során a gyerekek
megismerkedhetnek a Zala-völgy és környékének élővilágával és megismerhetik
jellegzetes élőhelyeit, értékeit. A tábor célja, az ismeretterjesztésen kívül,
hogy a gyerekek megtanulják tisztelni és csodálni az őket körül vevő
élővilágot. Mindezt igyekszünk megvalósítani úgy, hogy a gyerekek szinte
játszva, kalandosan ismerhessék meg a természetet és természetvédelmet.
Véget ért a békák násza, lebontottuk a terelőkerítést. Aktivistáink idén is rengeteg barna varangy életét mentették meg.
A teljes mentett példányszám a
tó felé 2622-2632 barna varangy volt, amelyből pár ill. nőstény min. 1122 (a
végén már csak részben számoltuk). Az első napi vizuálisan
megfigyeltekkel és feltételezett nem számoltakkal együtt mintegy 1250-1300
nőstény jáhat az Aranyoslapi-tóhoz petézni.
Az
elpuszult egyedek száma 200-220 lehetett, amelyek nagy része azonban még a fóliázás előtt történt.
A EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusból támogatott
„Hátrányos helyzetű gyermekek környezeti nevelése Zala megyében” című
pályázatunk keretein belől megvalósuló kirándulássorozatunk tovább
folytatódott.
Legújabb kirándulásunk Zala megye Göcsej tájegységének kulturális
és természeti értékeibe mutatott egy kis betekintést a Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona gyermekei számára.
Egyesületünk
folyamatos madártani felmérései között 2007 óta szerepel a pölöskei nagy tónál
végzett madárgyűrűzés. Ebben a kutatásban hatalmas segítségünkre volt a
Pölöskei Öregtó Nonprofit KFT,
a mindenkori helybiztosítással.
A gyűrűzést az első három alkalom során főleg
Domján András, szegedi barátunk végezte, neki ezúton is köszönetet szeretnék
mondani. Az elmúlt három alkalommal Kancsal Béla és jómagam gyűrűztünk.
"az óceánok több hőt nyelnek el, mint a jégsapkák, hőtartó képességük
és a légkör magas szén-dioxid-szintje miatt a hőmérséklet akkor is
tovább emelkedne, ha azonnal megszüntetnék a teljes kibocsátást."
A magyar éghajlatvédelmi törvény tartalmi kérdései
Ma már nem az a kérdés,
hogy lesz-e Magyarországon éghajlatvédelmi törvény, hanem hogy a
szabályozás milyen logikát követ majd és mennyire lesz hatásos.
Mindannyiunk érdeke, hogy a szabályozással megtaláljuk a gazdaság és a
környezetvédelem közös érdekeit, illetve az éghajlatvédelmi törvény
hozzájáruljon a társadalmi problémák enyhítéséhez, a szociális
igazságossághoz. A törvény megszületése a környezetért tenni akaró
civil társadalom egyik sikere is, hiszen a kezdeményezést eddig 194
civil szervezet támogatja.
"A harlekinkatica folytatja hódító útját Magyarországon: csupán 1,5
évvel a megjelenése után a hazánkban idegen faj ma már az egész
országban megtalálható, terjeszkedése közben pusztíthatja a hétpettyes,
a kétpettyes és a tizennégypettyes katicát.
A tél közeledtével az
országot valóságos invázióval elfoglaló rovarfaj a lakásokba is
tömegével szivárog be - a tavalyi rekordot egy kővágószőlősi épület
tartja, ahol mintegy 3-4 ezer állat gyűlt össze."
Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusból támogatott „Hátrányos helyzetű gyermekek környezeti nevelése Zala megyében” című pályázatunk következő programjára május 24-én került sor, melyben a zalaegerszegi és a nagykanizsai gyerekeket vittünk egy egész napos kirándulásra a Kis-Balatonra.
A FöldNapja alkalmából 2009. április 22-én Zalaegerszegen Egyesületünk két helyszínen is igyekezett felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Mint azt már korábban megírtuk, márciusban elkezdődött az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott Hátrányos helyzetű gyerekek környezeti nevelése Zala megyében című programunk.
A zalaegerszegi szakkörünkről már beszámoltunk, most Nagykanizsa következik.
Mint korábban arról hírt adtunk, rengeteg barna varangyot (Bufo bufo - védett; természetvédelmi értéke 2000 Ft) ütöttek el az autók az Aranyosapi-tó környékén.
Éppen ezért már másnap reggel (azaz 2009. április 3-án) nagy szervezkedés indult, hogy megmentsük a még arra vándorló békákat.
AZalaerdő Zrt. támogatásával
már kora reggel elkezdődött a békaterelő kerítés építéséhez szükséges
anyagok beszerzése.
A harlekinkatica (Harmonia axyridis) eredetileg távol-keleti, szibériai elterjedésű katicafaj. Észak-Amerikába és Európába a különböző levéltetű fajok elleni biológiai védekezés céljából telepítették be.
Terjedése 2002-től kezdve rohamos, mára Európa legtöbb országában meghonosodott, veszélyeztetve ezzel az őshonos katicafajokat.
Egyesületünk legutóbb elindított programja az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott Hátrányos helyzetű gyerekek környezeti nevelése Zala megyében.
A Zalai Hírlapban 2008. december 29-én "Lesz-e stadion az erdőben?" címmelmegjelent cikkben Gyutai Csaba alpolgármester úr reagálásával kapcsolatban az alábbiak pontosítását tartjuk szükségesnek megjelentetni honlapunkon:
Ha lenne listája a kihaló technológiáknak, akkor a villanykörte, azaz a hagyományosizzó lenne a soron következő „faj”, az uniós tervek szerint ugyanis már jövőre megkezdődik kivonásuk a piacról.
Amennyiben anyagiakban kívánja támogatni Egyesületünk munkáját, kérjük a következő számlaszámra utalja az összeget, a megjegyzés rovatban a projekt megnevezésével, amelyet támogat.
